A porlasztva szárítást gyors hőátadás, gyors vízpárolgás és azonnali száradási idő jellemzi. Emellett a termék jó minőségű, ropogós állagú és jól oldódik, ami javíthatja egyes készítmények oldódási sebességét, és alkalmas hőérzékeny gyógyszerekhez. Ezenkívül a porlasztva szárítás mikrokapszulák előállítására is alkalmazható. A festékszárítás széles körben elterjedt módszere.
Szárítási módszer a nedvesség eltávolítására festékek porlasztásával. Különböző festékek szárítására alkalmas. Finom festékpor, ultrafinom por, pormentes por és üreges granulátumok szárítására alkalmas.
A festék porlasztásának módszere szerint három kategóriába sorolható:
(1) Légáramlásos porlasztás, sűrített levegővel vagy vízgőzzel az anyagfolyadék porlasztására;
(2) Nyomásos porlasztás, amelynek során nagynyomású szivattyúval nagy sebességgel préselik ki az anyagfolyadékot a fúvókából, ködöt képezve;
(3) A forgó porlasztás során az anyagfolyadékot egy nagy sebességű forgó tárcsára (7000~20000 ford/perc) adagolják a porlasztóban, hogy gyorsan kipréseljék és porlasszák az anyagfolyadékot. A harmadik módszer jó eredményeket, rövid időt, magas munkatermelékenységet biztosít, és a festékipar is kedveli. Hátrányai a magas berendezésberuházás és a magas energiafogyasztás.
A porlasztva szárítás alapelve, hogy a szárítandó anyagokat mechanikai úton finom részecskékké, például köddé diszpergálják (növelik a víz párolgási felületét, felgyorsítják a szárítási folyamatot), forró levegővel érintkezve a víz nagy részét azonnal eltávolítják, és az anyagokban lévő szilárd anyagokat porrá szárítják.
A porlasztva szárítás előnyei és hátrányai A porlasztva szárítás előnyei:
1. A szárítási folyamat nagyon gyors;
2. Közvetlenül porrá szárítható;
3. Könnyen megváltoztatható a szárítási körülmények és beállíthatók a termékminőségi szabványok;
4. A pillanatnyi párolgás miatt a berendezés anyagainak kiválasztási követelményei nem szigorúak;
5. A szárítóhelyiség bizonyos negatív nyomással rendelkezik, ami biztosítja a higiéniai feltételeket a gyártás során, elkerüli a por szállását a műhelyben, és javítja a termék tisztaságát;
6. Magas termelési hatékonyság kevés kezelővel.
A porlasztva szárítás hátrányai:
1. A berendezés viszonylag összetett, nagy területet fed le, és nagy egyszeri beruházást igényel;
2. A porlasztók és a por-visszanyerő eszközök ára viszonylag magas;
3. Nagy mennyiségű levegőt igényel, ami növeli a ventilátor elektromos energiafogyasztását és a visszanyerő berendezés kapacitását;
4. Alacsony hőhatásfok és magas hőfogyasztás.
A porlasztva szárítás berendezésre vonatkozó követelményei:
1. A termékkel érintkező alkatrészeknek könnyen tisztíthatónak és sterilizálhatónak kell lenniük;
2. Intézkedéseket kell tenni annak megakadályozására, hogy a kokszpor örvényáramokat és ellenáramot generáljon a forró levegőben;
3. Megakadályozza, hogy a levegő szennyeződéseket juttasson a termékbe;
4. Hőmérséklet- és nyomásjelző és -rögzítő eszközökkel felszerelt a gyártási művelet egyszerű ellenőrzése érdekében;
5. Nagy visszanyerési sebességű porgyűjtő berendezés;
6. A port gyorsan ki kell üríteni és le kell hűteni az oldhatóság és az azonnali oldhatóság javítása érdekében;
7. A szárítóhelyiség hőmérséklete és a kipufogógáz hőmérséklete nem haladhatja meg a 100 ℃-ot a biztonság és a minőség biztosítása érdekében;
8. Permetezéskor a koncentrált tejcseppek egyenletesen érintkeznek a forró levegővel a hőhatásfok javítása érdekében;
9. Viszkózus anyagok esetén a lehető legkisebbre kell csökkenteni a falhoz való tapadást.
A porlasztva szárító berendezések osztályozása a granulálási módszer szerint történik:
1) Nyomásos porlasztásos szárítási módszer:
① Elv: Nagynyomású szivattyú segítségével az anyagot 70-200 atmoszférikus nyomáson egy porlasztón (szórópisztolyon) keresztül 10-200 ködszerű részecskévé sűrítik, amely közvetlenül érintkezik a forró levegővel hőcsere céljából, és rövid időn belül teljesen megszárad.
② Nyomásos permetező granuláló berendezés: M-típusú és S-típusú, vezetőhoronnyal, amely forgathatja a folyadékáramlást. Az M-típusú vezetőhorony tengelye merőleges a fúvóka tengelyére, és nem metszi azt; az S alakú vezetőárok tengelye bizonyos szöget zár be a vízszintessel. A cél az oldat turbulenciájának növelése permetezés közben.
2) Centrifugális porlasztásos szárítási módszer:
① Alapelv: Egy vízszintes irányban nagy sebességgel forgó tárcsával centrifugális erőt fejtenek ki az oldatra, aminek következtében az nagy sebességgel kidobódik, vékony filmet, finom drótot vagy folyadékcseppet képezve. A levegő súrlódása, elzáródása és szakadása miatt a tárcsa forgása által létrehozott tangenciális gyorsulás és a centrifugális erő által létrehozott radiális gyorsulás együttes sebességet eredményez a tárcsán, spirális alakú pályán. Miután a folyadék a spirális vonal felett kidobódik a tárcsából, nagyon apró cseppekre szóródik, azok átlagos sebességgel mozognak a tárcsa tangenciális irányában, és ugyanakkor a cseppek a permetezett részecskék különböző mérete miatt a Föld középpontjának gravitációs ereje alá esnek. Ezért repülési távolságuk is eltérő, és a különböző távolságra eső részecskék a forgástengelyre szimmetrikus hengert alkotnak.
② Az egyenletesebb cseppek előállításának követelményei:
a. Csökkentse a rezgést a tárcsa forgása közben
b. A korongba belépő folyadék mennyisége időegység alatt állandó marad.
c. A korong felülete sík és sima. d. A korong körforgási sebessége nem lehet túl kicsi, rmin=60m/s. Ha az emulzió (100-160m/s) kisebb, mint 60m/s, a permetcseppek egyenetlenek. A permetezési távolság főként cseppek csoportjából és a korong közelében lesüllyedő finom cseppek csoportjából áll, és a forgási sebesség növekedésével csökken.
③ Centrifugális permetezés szerkezete: követelmények: hosszú nedvesítő kerület, az oldat nagy forgási sebességet érhet el, a permet egyenletes, a szerkezet szilárd, könnyű, egyszerű, holtpontok nélküli, könnyen szétszerelhető és mosható, valamint magas termelékenység. A szárítókamra formája szerint osztályozható a forró levegő és a szárított részecskék közötti mozgásirány szerint a szárítókamrában: párhuzamos áramlású típus, ellenáramlású típus, vegyes áramlású típus. Az egyidejű áramlási mintákat gyakran alkalmazzák tejben. A párhuzamos áramlási mintázat magasabb belépő levegő hőmérséklettel szárítható a termék minőségének befolyásolása nélkül.
a. Vízszintes párhuzamos áramlási minta
b. Függőleges süllyedés és áramlási minta
c. Függőlegesen süllyedő, vegyes áramlású típus.
d. Függőlegesen emelkedő és áramló élelmiszerek porlasztva szárítása Egyes növényi tápanyagok elvesznek a magas hőmérséklet miatt. Ezeknél a növényeknél a fagyasztva szárítás hatékony módszer a koncentrálásra és tartósításra. Egyes növényeknek azonban bizonyos hőmérsékletre van szükségük a toxikus anyagok eltávolításához. Ezeknél a növényeknél a porlasztva szárítási technológia ideális. Vegyük például a szójababot. A koncentrálási folyamat bizonyos hőmérsékletet igényel egy tripszingátlóknak nevezett anyag eltávolításához (amelyek akadályozzák az emésztést és a fehérje lebomlását).
A porlasztva szárítás gyakran a gyártási folyamat utolsó lépése, amely az anyagok folyékony halmazállapotú porrá alakítását jelenti folyamatos porlasztás, keverés és szárítás révén. Számos élelmiszer-tárolási technológia közül a porlasztva szárításnak egyedi előnyei vannak. Mivel az ebben a technológiában alkalmazott hőmérséklet nem túl magas, hatékonyan megőrzi az élelmiszerek ízét, színét és tápértékét, miközben eltávolítja a mikrobiális szennyeződést. A porlasztva szárítást általában a nyersanyagokból származó víz eltávolítására használják. Ezenkívül számos egyéb felhasználási módja is van, például az anyagok méretének, alakjának vagy sűrűségének megváltoztatása. Segíthet más összetevők hozzáadásában a gyártási folyamat során, elősegítve a legszigorúbb minőségi előírásoknak megfelelő termékek előállítását. A porlasztva szárítási módszer működése A porlasztva szárítás előtt a szójababot meg kell mosni és meg kell hámozni, és a nem fehérjetartalmú összetevőket, például a zsírt csökkenteni kell, hogy a szójababban a legtáplálóbb összetevők koncentrálódjanak. Az ilyen koncentrálás után a szójabab porlasztva szárítható.
A porlasztásos szárítás tényleges folyamata több lépésre osztható:
Először a folyékony terméket a porlasztóba vezetik, ahol egy nagy sebességgel forgó kerék porlasztja a folyadékot, aminek következtében a termék szilárd folyékony, vegyes részecske halmazállapotúvá válik.
A második lépésben a porlasztott részecskéket egy szabályozható hőmérsékletű és légáramlású szárítókamrába irányítják, és a forró levegő elpárologtatja a részecskékben lévő folyadékot. Ahhoz, hogy a végtermék megfeleljen a szabványoknak, a részecskék forró levegővel való érintkezési idejének megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy a portermékben bizonyos mennyiségű nedvességet fenntartsanak; Ugyanakkor a szárítóhelyiség állapotát is jól kell szabályozni, mivel a szárítóhelyiség térfogata és a légáramlási körülmények befolyásolhatják a termék tápanyagtartalmát.
A teljes program harmadik és egyben utolsó lépése a légáramban lévő por összegyűjtése egy szeparátoron keresztül egy tartályba, hogy a végtermék csomagolható vagy más komponensekkel keverhető legyen.
Jellemzők:Gyors száradási sebesség. Centrifugális permetezés után a betáplált folyadék felülete jelentősen megnő. A magas hőmérsékletű légáramlásban a víz 95–98%-a azonnal elpárolog, és a száradási idő mindössze néhány másodperc. A párhuzamos áramlású permetezéses szárítás a cseppeket a forró levegővel megegyező irányba áramoltatja. Bár a forró levegő hőmérséklete magas, a forró levegő belép a szárítóhelyiségbe, és azonnal érintkezésbe kerül a permetcseppekkel, ami a beltéri hőmérséklet hirtelen csökkenéséhez vezet, miközben az anyagok nedves hőmérséklete alapvetően változatlan marad, így hőérzékeny anyagok szárítására is alkalmas.
Közzététel ideje: 2023. április 26.